Zöld élet egyenlő jobb élet

Nem lehet elég korán kezdeni. Ez a frázis igaz a környezet- és egészségtudatosság terén is. A zöld gondolkodásmód életünk minden szegmensét átitathatja. Szinte minden életterületen van választási lehetőségünk.

A bűvös 9 hónapos időszakban, s majd mikor megszületik a gyermekünk, egy új életszakasz kezdődik, és gombnyomásra megváltozik a gondolkodásmódunk. A gyerek a jövőnk szinonimája. Ezért természetes, hogy ha azelőtt nem is, ettől kezdve a legtöbb szülő fogékonyabbá válik a jövőorientált gondolkodásra, ami egyet jelent az egészségtudatossággal és a környezettudatossággal. Hiszen mindenki azt szeretné, hogy gyermeke, s később unokái a lehető legegészségesebb és legélhetőbb környezetben nőjenek fel.

Hál’Istennek most már ezzel kapcsolatban millió információ, ezer csatornán elérhető mindenki számára. Így mindenkinek lehetősége van arra, hogy az élet minden területén informálódjon arról, milyen alternatívák vannak fenntarthatóság, egészség szempontjából. Szerencsére a környezetbarát, egészséges alternatívák elérhetők is, ráadásul anyagilag sem járunk legtöbbször rosszabbul, sőt. A zöld gondolkodásmód sajnos a más irányba presszionáló reklámok uralta világunkban nem annyira magától értetődő.

moshato_pelus

Gyermeknevelés, babagondozás “zöld módon”

Vegyük például a pelenka kérdését, ami nem kis pénzhalmot emészt fel, és a környezetkárosító hatása sem elhanyagolható… A mosható pelenkák marketingje, PR-ja csöppet sem olyan erős, mint az eldobhatóké. Sokan azt gondolják ráadásul, hogy a “pepecselés” a pelusokkal elviselhetetlen plusz terhet ró az anyukára.

Az eldobható pelusok használatával (napi 5 darabbal, jobb minőségű márkával, a gyermek 3 éves koráig kalkulálva) összesen 320.000 Ft kiadásunk van (ez körülbelüli szám persze, sok mindentől függ a végösszeg). A modern megoldású mosható pelusok egy egyszeri nagyobb beruházást (50-70.000 Ft) igényelnek, majd egy minimális havi költséget (1300-1500 Ft). Így gyakorlatilag mintegy a fele az összköltség (kb. 124.000 Ft). Nem kell őket főzni, vasalni, hipózni, minimális plusz házimunkát igényelnek a tévhitekkel ellentétben.

A környezet sem jár jól az eldobható pelenkával: 1 gyermek mellett évente körülbelül 0,5 tonna szemetet “termelünk”, ami azt jelenti, hogy ha a gyermekünk 3 éves korára lesz csak szobatiszta, akkor minimum 1,5 tonna pelenka hulladék keletkezik! Ráadásul ez olyan szemét, ami nagyon lassan bomlik le – kb. 100 év alatt! Ezek azért – valljuk be -, horrorisztikus adatok.

A pelenka csak egy példa. Folytathatnánk a sort a mosható popsitörlővel, az anyatej áldásos hatásaival és előnyeivel, és a különféle hordozásra alkalmas eszközökkel (kendő, mei tai), amelyek – halleluja – egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.

A szülőkön rendkívül sok múlik: milyen játékot adnak a gyermek kezébe, mennyit foglalkoznak vele (ill. mennyit ültetik a TV elé), milyen táplálkozási szokásokat alakítanak ki a gyerekben, mennyi időt töltenek vele a szabadban, mennyire alakítják ki a gyermekben a természetes igényt a sportolásra és a természetben való mozgásra.

Egyre több kutatás igazolja, hogy negatívan hat a tévézés a kicsik szociális illetve nyelvi fejlődésére. Sok esetben a figyelemzavart is a TV számlájára írják. A média nem véletlenül van tele a TV és a táblagép, telefon káros hatásairól szóló cikkekkel (bár utóbbiak interaktivitásuk miatt kevésbé károsak). A legutóbbi felmérések szerint ugyanis 3 és fél órányi idő, amit a magyar gyerekek átlagosan a TV előtt töltenek. Ez túl magas szám. És arról még nem beszéltünk, hogy az alsó életkor is kitolódott – már a csecsemők jelentős része is aktív vagy passzív TV-néző. Sokan nem tudják: a passzív tévézés is káros.

A tudatosság néha és eleinte időigényesebb, mint a sodródás az árral és a könnyebb, kényelmesebb(nek látszó) megoldások választása. S persze nem is kell, nem is lehet minden esetben a környezet, egészségünk szempontjából optimális megoldást választani. Hisz nem lehetséges mindig, mindenhova gyalog járni, nem tudjuk a gyermekünket mindig hordozóval magunkon vinni (babakocsizni is kell), nem tudja minden édesanya – minden jó szándéka ellenére sem –  szoptatni a kisbabáját, és nem lehet mindig bio alapanyagokból készült házi kosztot tálalni a gyermek elé. A cél csak az, hogy amennyire a szituáció, pénzügyi, energia adta lehetőségek engedik, törekedjünk a megfelelő zöld, egészségesebb életmódra.

Az öko gondolkodás térhódítása és az egyéni tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a zöld választások hamar természetes életformává válnak, ami nemcsak egy felelősségteljesebb viselkedést jelent, hanem összességében olcsóbb és egészségesebb is.

Zöld életmód

A cikk hamarosan folytatódik. A második rész témája: zöld életmód felnőtt korban.

Grafikát készítette: Slezák Dia, az Ecover megbízásából